Új időknek új dalaival - építészeti ötletpályázat_2010
téma: Nyergesújfalu, Ady Endre Művelődési Ház megújítása
csapat: Ávár Áron, Kántor Lilla
...bővítés
A sokfunkciós épület bővítését a színházi szárny nyugati oldalán képzeltük el, „hátul”, úgy, hogy a tömeg minél kompaktabb, egységesebb formát mutasson. Így belső működését és térkapcsolatait is könnyebb megszervezni, a nagy előtérből és közlekedőtérből elérhető minden intézmény, tágas, nyitott terek és világos felületek vezetik a látogatót a színházba, könyvtárba vagy épp múzeumba, az alkotókat a műhelybe vagy az alagsori stúdiókba.
Célunk, hogy többfunkciós, sokféleképpen használható terek jöjjenek létre, ezért a múzeum és könyvtár, alagsori táncterem falai mobil, eltolható falak, kinyithatók, így kisebb nagyobb terek alakíthatók ki kívül-belül. Ezen kívül a földszinti teraszos kávézó és az alagsori szórakozóhely és sporttér külön megközelíthető, lezárható az épülettől, esténként külön használható, míg nappal az épülettel egybenyitva működik.
A művház bővítésével tehát egy, a telek sarkában levő egységet kapunk. Itt a régi belépési pontot megtartottuk, mely így egy parkra nyit, míg az épület oldalán egy félig zárt – falszakaszokkal keretezett – fedetlen rendezvényudvart alakítottunk ki, melyre a színházterem teljesen megnyitható, fesztiválok alkalmával hatalmas teret biztosítva a látogatóknak.
Ez az udvar helye lehet szabadtéri kiállításoknak, mozivetítésnek, koncerteknek, továbbá buliknak és sportolásnak, hisz az alagsorban levő szórakozóhelyhez és táncteremhez itt külön lejárat vezet.
Az udvart keretező falak csupán a határokat jelzik, de egy lehetséges második ütemben zárt pavilonokká alakíthatók, melyek mint nyilvános infopont, wc és (színpad+szék)raktár, egy teljesen felszerelt szabadtéri rendezvényhelyszínné tehetik a területet.
A művelődési ház hátrafelé való bővítése lehetőséget ad arra, hogy az eredeti bejárati homlokzat - mint érkezési pont - megmaradjon. Itt nagy üvegfelülettel jelöltük a bejáratot, ami mintegy beszívja a látogatót, nagy előtérrel fogad, mely egybenyitható a kávézóval. Hogy a régi új szakasz egységessé váljon, szervesen összeépített, és karakterében is egységes épületet terveztünk, melybe a nagyvonalú kialakítású belső terekhez illesztett szintmagas üvegfelületeken áradhat be a fény, míg a kevésbé direkt fényt igénylő terek egy áttört, perforált lemezzel takarva, azon átszűrődő fényt kapnak.
International Velux Award_2008
téma: "Light of tomorrow"
csapat: Hajdú Anikó. Kántor Lilla
honorable mention
"Lighttrap"
Velux honlap - a nyertes pályaművek
Építészfórum - publikáció
ArchTV - fényjáték Velencében
csapat: Hajdú Anikó. Kántor Lilla
honorable mention
"Lighttrap"
there are many ways to allure the light into the house. The most ancient way for this is to open the wall directly. But there are situations when you cannot solve the lighting so easily. then we should use indirect modes. It can even so happen that natural light cannot get into the house:
in populous cities
multy storied buildings
enclosure, windowless rooms
big, square planned houses
The natural light is indispensable in life, at home as much as at workplace. At proper light we can do our challenge better. In a sunless room we can get tired and glum. Besides, if we get only accidental light, our organisms don’t work satisfying, we can get ill. We need the sunlight.
Nowdays we spend less and less time outdoors, so we have to bring in the sunlight.
In addition people are getting more and more busy, so we (architects) have the charge to attend to the importance of the daylight in our life, and shape the built-up surroundings about us.
We should go over, how to solve the lighting in every part of a house. Namely, there are situations, when a chamber doesn’t have any lateral wall to open a window on, because it’s in the cellar, or in the very centre of the plan; by accident it’s too close to the neighbour building plot.
If so we shouldn’t give up the adventages of the natural light. With some creativity, we can find lots of ways to make the light get in. We can use ’lighttrap’!
in populous cities
multy storied buildings
enclosure, windowless rooms
big, square planned houses
The natural light is indispensable in life, at home as much as at workplace. At proper light we can do our challenge better. In a sunless room we can get tired and glum. Besides, if we get only accidental light, our organisms don’t work satisfying, we can get ill. We need the sunlight.
Nowdays we spend less and less time outdoors, so we have to bring in the sunlight.
In addition people are getting more and more busy, so we (architects) have the charge to attend to the importance of the daylight in our life, and shape the built-up surroundings about us.
We should go over, how to solve the lighting in every part of a house. Namely, there are situations, when a chamber doesn’t have any lateral wall to open a window on, because it’s in the cellar, or in the very centre of the plan; by accident it’s too close to the neighbour building plot.
If so we shouldn’t give up the adventages of the natural light. With some creativity, we can find lots of ways to make the light get in. We can use ’lighttrap’!
Moreover, there are situations (and functions), when the too direct light would not be capable, there are places, where sunlight would be expressly disturbing, for example in a museum or a church.
These functions need rather smooth, solid, suspicious light. If so, the lighttrap is a very effective solution, to open a channel in front of the light.
The base of a lighttrap is the reflection, light-repulsion, brightness and shininess, diffusion, angle of incidence.
We can use up certain attributes of materials and faces, for example: colour, dullness, raggedness, smooth, transparency…
These functions need rather smooth, solid, suspicious light. If so, the lighttrap is a very effective solution, to open a channel in front of the light.
The base of a lighttrap is the reflection, light-repulsion, brightness and shininess, diffusion, angle of incidence.
We can use up certain attributes of materials and faces, for example: colour, dullness, raggedness, smooth, transparency…
We have used these ideas and aptitudes in our attempts, when we tried to find the best ways for making a lighttrap (lightpiped, lightstriped, lightdotted, invisible windowed, flowing on the floor, lightgate). We planed some cubes using diferent kinds of lighttraps to find out, how they go on in the darkness. We tried to mind about their availability, viability, combination-facility. Finally we think, there are many possibilities for using lighttraps in reality.
Velux honlap - a nyertes pályaművek
Építészfórum - publikáció
ArchTV - fényjáték Velencében
Visegrádi Kórház térrehabilitációs pályázat_2009
téma: Térrehabilitáció, Visegrádi Kórház - hallgatói pályázat
pályázó csapat: Ávár Áron, Hajdú Anikó, Kántor Lilla
díjazott pályamű
"Meseterek"
Anita úgy értette nem belső tereket, hanem mesetereket tervezünk. Ennek az is oka lehet, hogy nagy figyelemmel voltunk a térformálásnál kicsikre, akik még nagyra nyitják szemüket színek és formák láttán, akik sírnak a kórház falai között, mert a színe és szaga már emlékezteti őket tűszúrásra és az egyedüllétre. A nyitott, gyermeklelkű felnőtteket is célba vettük ceruzánkkal, úgy mint az időseket is. Nálunk a rehabilitációs központ felüdülés szemnek, léleknek, sőt még az orrnak is. A hagyományos kórház szín és szag is ki van zárva innen, a színes felületek eper, alma és citromillatúak. Szobáink négyszemélyesek, segítve az ideális közösség, csapat kialakulását.
Egy-egy ritmusban egy-egy szín uralkodik. Élénkre festi a fürdőblokkot, míg a szobában csupán körbefut és ráfolyik erre-arra. A folyosó egyhangúságát megtörve szalagként kifut a szín és körbeveszi a bent színes fürdőblokkokat és befolyik a pihenőlyukakba is. Harmonikus, nyugtató, hogy a fehér mellett csak egy színt engedünk be. Hosszas elemző munka előzi meg a megfelelő szín kiválasztását, több ezer Magyarországon élő alannyal végzett internetes kutatás során, akik szavazhatnak a legkellemesebb színre. Mi három emberre kiterjedő szemrevételezés során döntöttünk a tervben szereplő piros, sárga és zöld szín mellett. Mindannyian úgy gondoljuk, hogy sokáig szívesen pihentetnénk szemünket ezeken a színeken.
pihenőlyukak
nyilak , jelek
Szerettünk volna sokat segíteni a sérült lakóknak, mindezt humorral fűszerezve és a meseterek gondolatkörön körbejárva. Nagy színes nyilak mutatnak rá olyan kulcsfontosságú pontokra, mint villanykapcsoló, állítanak meg minket, nehogy falnak ütközzünk, mutatják a földön a menekülés és a haza vezető út útvonalát. A láthatóságra és a egyszerűségre, érthetőségre helyeztük a hangsúlyt. Ezért nem keverjük a színeket és nem használunk sokféle színt.
bútorok
A szobában, akár a japán kapszulákban, variálható berendezést terveztünk, ami a játék része is egyben. Egy-egy fel-le csukható szék a szobában körbefutó színes blokk egy darabja. Ez a blokk magába foglalja a megannyi lámpát, gombot, polcot, fiókot. Ezzel a blokkal mozgásteret adunk, növeljük a tereket. A tervezett elemek hajtogathatóvá, csukogathatóvá teszik a szobákat, megadva az egyéni magánszféra kialakításának lehetőségét minden egyes lakónak, saját ízlése szerint.
Magyar Nemzeti Galéria_hallgatói ötletpályázat_2010
pályázó csapat: Ávár Áron, Kántor Lilla
A város szívében, a Budai Várban helyet foglaló galéria 2005-ben bővült a Budavári Palota északi szárnyával (A), melynek feladata az időszakos kiállításoknak illetve alkalmi rendezvényeknek otthont biztosítani. Itt ismerkedhetünk új és érdekes tárlatokkal, vehetünk részt izgalmas eseményeken, programokon. Az épületrész a palota ütőerévé is válhatna.
Elhelyezkedése már kevésbé előnyös, a bejárathoz visszafordító kanyar vezet, utat mutató jelek nélkül. A cél, hogy az arra járó embereket megszólítsuk, becsalogassuk az épületbe, a látogatókat eligazítsuk és vezessük: a galériába és galériában való irányítás. Ennek érdekében már az épületen kívül tájékoztató elemeket helyeztünk el, az épületudvar felé vezető rámpa végében magas és figyelemkeltő fém transzparens jelzi az bejárat közeledtét. A kapun visszatérő elemként újabb jelzés, megérkeztünk.
A belső tér eddigi szétszórtságát egy egyértelmű felépítésű fogadóegységből szervezett térrendszer váltja fel. Itt a bejárati szakasz, mint vendégköszöntő és kiszolgáló zóna, zárt egységgé formálódik, alapja egy folyosó, mely egyenesen az információhoz vezet. Út közben a zárt sáv feloldódik, a kiteresedések a flexibilis boltot és ruhatárat szolgálják. Ezek a funkciók a hosszú szakaszt élettel töltik meg, a zárt falfelület pedig lehetőséget ad arra, hogy míg megérkezünk, tájékozódjunk, eligazodjunk. Az infófalon olvashatunk az épület és kiállítások felépítéséről, a galéria szolgáltatásairól.
Végigérve a tájékozódási szakaszon - a jegyvétel után - a tér kitágul, és az aula (sarka helyett) hosszú oldalán érünk egy nagy, átlátható térbe, az előcsarnokba.
Itt van az a pont, ahol a látogatók útja indul, eloszlik. Közvetlenül az előcsarnokból babamama szoba nyílik, valamint innen elérhető a vizes blokk és a függőleges közlekedés elemei - a felvonó és lépcső. Ezzel az aula tágas terét kiszélesítjük, a látványt nem bontja meg a régi, hatalmas szerkezet. Az aula így üres. Eddig is kihasználatlan volt, kerengője nem vezetett sehová. Célunk, hogy a látogatókat megmozgassuk, ugyanakkor időzésre késztessük, így a tér oldalain, sarkain ücsörgő, könyvolvasó teraszokat alakítottunk ki, az eddig csak lépcsőzésre használt terület most az emberek szétosztására, a tér betöltésére szolgál és csábít.
A kávézó is - félig nyitott térként - a raszterrács tető alatti hangulatos kiülővel bővül, míg belső terében zártabb ebédlősarok működik.
Az előadóterem hely szűke miatt az emeletre kerül, itt méltóbb, csendesebb, zártabb helyet találhat az időszakos kiállítás hosszú kanyargós helyisége mellett. Változatos használati módjainak megfelelően sokféleképp berendezhető, így egy székraktár szolgálja. Könnyen megközelíthető, hiszen a lépcső és felvonó is ide vezet.
A belső tér formálói olyan visszatérő elemek, mint a különböző helyiségek tájékoztató jelei – logók, és a galéria többi épületszárnyára is oly jellemző színek (bordó, vajszín, sárga) újfajta felhasználása.
Elhelyezkedése már kevésbé előnyös, a bejárathoz visszafordító kanyar vezet, utat mutató jelek nélkül. A cél, hogy az arra járó embereket megszólítsuk, becsalogassuk az épületbe, a látogatókat eligazítsuk és vezessük: a galériába és galériában való irányítás. Ennek érdekében már az épületen kívül tájékoztató elemeket helyeztünk el, az épületudvar felé vezető rámpa végében magas és figyelemkeltő fém transzparens jelzi az bejárat közeledtét. A kapun visszatérő elemként újabb jelzés, megérkeztünk.
A belső tér eddigi szétszórtságát egy egyértelmű felépítésű fogadóegységből szervezett térrendszer váltja fel. Itt a bejárati szakasz, mint vendégköszöntő és kiszolgáló zóna, zárt egységgé formálódik, alapja egy folyosó, mely egyenesen az információhoz vezet. Út közben a zárt sáv feloldódik, a kiteresedések a flexibilis boltot és ruhatárat szolgálják. Ezek a funkciók a hosszú szakaszt élettel töltik meg, a zárt falfelület pedig lehetőséget ad arra, hogy míg megérkezünk, tájékozódjunk, eligazodjunk. Az infófalon olvashatunk az épület és kiállítások felépítéséről, a galéria szolgáltatásairól.
Végigérve a tájékozódási szakaszon - a jegyvétel után - a tér kitágul, és az aula (sarka helyett) hosszú oldalán érünk egy nagy, átlátható térbe, az előcsarnokba.
Itt van az a pont, ahol a látogatók útja indul, eloszlik. Közvetlenül az előcsarnokból babamama szoba nyílik, valamint innen elérhető a vizes blokk és a függőleges közlekedés elemei - a felvonó és lépcső. Ezzel az aula tágas terét kiszélesítjük, a látványt nem bontja meg a régi, hatalmas szerkezet. Az aula így üres. Eddig is kihasználatlan volt, kerengője nem vezetett sehová. Célunk, hogy a látogatókat megmozgassuk, ugyanakkor időzésre késztessük, így a tér oldalain, sarkain ücsörgő, könyvolvasó teraszokat alakítottunk ki, az eddig csak lépcsőzésre használt terület most az emberek szétosztására, a tér betöltésére szolgál és csábít.
A kávézó is - félig nyitott térként - a raszterrács tető alatti hangulatos kiülővel bővül, míg belső terében zártabb ebédlősarok működik.
Az előadóterem hely szűke miatt az emeletre kerül, itt méltóbb, csendesebb, zártabb helyet találhat az időszakos kiállítás hosszú kanyargós helyisége mellett. Változatos használati módjainak megfelelően sokféleképp berendezhető, így egy székraktár szolgálja. Könnyen megközelíthető, hiszen a lépcső és felvonó is ide vezet.
A belső tér formálói olyan visszatérő elemek, mint a különböző helyiségek tájékoztató jelei – logók, és a galéria többi épületszárnyára is oly jellemző színek (bordó, vajszín, sárga) újfajta felhasználása.
concurso de la ciudad posible_2009
szervező: Concuro de las Cátedras Blancas de Espana y Cemex Espana
csapat: Kántor Lilla, Papp Linda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)